téllét

léptei nyársán az idő olvadt.

a jégtüzes sárkány

a rémes riadalom keltő

a nyugalomszeme

csak.

lééét

ra

rakonca és édesség

égben látható téma

minek is a bőség.

beszél a hajnal

az ébermámor

szivemben virraszt,

míg végre hazaér

a mindent

illan a hajdan

a rétesálom

mint eseti rikkancs

ízetlen hagymahéj.

a szívet

tél.

metta

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.