Kérdések a válaszra

 

Az abortusz

 

Egy olyan kérdést boncolgatok ebben a cikkben, ami rendkívül felkavaró lehet. Én ugyan csak kutattam a témában, átélni még nem éltem át, mégis nagyon megrendített a különböző tanulmányok olvasása, azok mérhetetlen realitása és érzéketlensége, ahogy leírták az abortusz módszereinek elvégzését. Szeretném minden kedves Olvasómat figyelmeztetni: aki úgy érzi, túl mélyen érintené a cikk olvasása, lapozzon néhány oldalt!

A cikk megírása előtt sok emberrel beszélgettem, és meglepett, hogy szinte mindegyikük érintkezett ezzel a témával. Valaki átesett abortuszon, valakinek a barátnője döntött a műtét mellett, és a többi. Mielőtt mélyebben belemennék a „válasz” elemzésébe, a legelején szeretném kifejteni a saját véleményemet az abortusszal kapcsolatban, mert úgy gondolom, ezen iromány végén már nem lenne hiteles.

 

Vélemény

 

Sokat gondolkoztam a családalapítás gyönyörűségeiről és hátulütőiről, de még nem sikerült döntenem: vállaljak-e gyereket vagy sem. Ha mégis úgy adódna, hogy teherbe esek, a válasz egyértelmű lenne: soha nem vetetném el (talán még akkor sem, ha veszélyben lenne az életem). Úgy gondolom, az ember fogantatásától fogva rendelkezik tudattal, így én a két hetes magzatot is embernek tekintem. Mivel buddhistának vallom magam (aki minden életet védelmez), nem tudnám megölni azt a kisembert.

Ugyanakkor úgy vélem, minden nőnek nem csak joga, de kötelessége is eldöntenie (saját magának, nem másnak!), meg szeretné tartani a gyermekét, vagy nem. Korántsem ítélem el azokat, akik az abortusz mellet voksolnak. Minden eset más, és biztosra veszem, mindenkinek megvan a nyomós oka, amiért kés alá fekszik.

 

A kezdet

 

Most pedig sorra veszem, hogyan is jut el a nő a döntésig.

A nem kívánt terhességek nagy része a tinédzserek körében fordul elő. A tizenévesek nincsenek felvilágosítva: úgy gondolják, az első szexuális aktus alkalmával nem eshetnek teherbe! Sokszor csak „véletlenül” történik meg az „eset”, egy átbulizott éjszakán. Az illető lány talán arra sem emlékszik, mi történt (és kivel). Csakhogy a férfi nem tagjai sem büszkélkedhetnek a <védekezés nagymestere> címével. Hányszor hallottátok, Hölgytársaim: „Nem akarok zoknit (óvszer) húzni! De ne aggódj, majd vigyázok! Nem leszel terhes!”?

Itt és most leszögezek valamit: sperma akkor is kerülhet a hüvelybe, ha a férfi nem fejezi be az aktust! És a „zokni” igenis kell (szeretem, nem szeretem), ha fontos a másik, akkor fel kell húzni!

Az egyik megoldás a nem kívánt terhesség megelőzésére a megfelelő szexuális felvilágosítás és a fogamzásgátlás.

 

Megoldás 1: fogamzásgátlás

 

Magyarországon több mint 20-féle fogamzásgátló tabletta van forgalomban. Minden korosztálynak. Itt kell megemlítenem, hogy a nők többsége (fiatalok sem, pedig nagy részük túl van már az első nemi kapcsolatán) nem volt még soha nőgyógyásznál. A nőgyógyász első alkalommal megvizsgál és elvégzi a rákszűrést (kb. 10 perc az egész, és nem fáj!); feltesz néhány kérdést, és felírja a tablettát. Hangsúlyozom! A tabletta az első hónapban nem hat, tehát fontos másfajta védekezést is alkalmazni.

Létezik már olyan fogamzásgátló injekció, amit 3 havonta kell beadni az izomba. De van kúp, hüvelytabletta, krém, szivacs, stb.

Gumi óvszer: az egyik leghatásosabb fogamzásgátló eszköz, ráadásul megvéd a nemi betegségektől is (gondolom, az is sokszor elhangzott már a lepedő virtuózaitól, hogy „én nem vagyok beteg”, „egészséges vagyok”…; aztán fél év múlva kiderül, hogy mégis van valami baj, és nem csak ő, hanem a partner is megfertőződött). Óvszert ma már minden boltban és gyógyszertárban lehet kapni. Nem kínos egy pénztárosnak beütni vagy lehúzni az óvszer árkódját, ez teljesen természetes. És lehet, hogy első alkalommal „ciki”- nek érezheti magát a vásárló, gondoljon az örökérvényű mondásra: GYAKORLAT TESZI A MESTERT! És ez értendő a felhelyezésre is. Sok férfi nem ért hozzá, mert ritkán találkozik vele. De semmi vész! Hiszen ott van a társ, a partner, aki bármikor szívesen segít…

Legnagyobb veszély esetén (ha esetleg elszakad az óvszer, vagy túl sokat ittak az érintettek és nem tudták fékezni a vágyaikat), irány a legközelebbi sürgősségi! Ott bármelyik orvos felírja a sürgősségi fogamzásgátló tablettát (12 órán belül be kell venni!).

 

Terhesség, abortusz

 

Ha mégis megtörténik a „baj”… A nő kétségbeesik, vesz egy terhességi tesztet, és kényszeredett mosollyal megállapítja: terhes vagyok. Elmegy (végre) nőgyógyászhoz, aki megerősíti a feltevését. Itt kezdődik aztán a tépelődés…

Vizsgáljuk csak meg a terhességet orvosi szempontból! Biológiailag a terhességet a méhlepény kifejlődésével a méhfalba ágyazódástól számítjuk. A méhlepény kivonja az anya vérkeringéséből mindazt, amire a magzatnak szüksége van. Így a magzat (a szó legnemesebb értelmében) mintegy élősdiként létezik, idegenként él az anya méhében.

Itt merül fel a nagy kérdés: mit tekinthetünk élőnek? Hol kezdődik az élet? A magzat élő ember vagy valami más? Tegyük fel, hogy élő ember. Nagyon sokan úgy érvelnek emellett az állítás mellett, hogy mivel a magzatban benne van az átöröklött genetikai információ, élő szervezetnek tekintendő. De mi van a szervezetünkben lévő sejtekkel? Hiszen azokban ugyanúgy megvan minden genetikai információ, ami meghatároz egy embert. A biológusok azt állítják, az emberi élet az első lélegzetvételtől kezdődik, és az utolsóig tart. A magzat az anyaméhben nem lélegzik, mindent (az oxigént is) a köldökzsinóron keresztül kap az anyától. Akkor most hogy is van?

Az abortusz vetélést jelent. Lehet spontán vagy művi. Spontán vetélés: az anya önvédelmi rendszere képes a magzat fejlődését megakadályozni. Köztudott, hogy a stressz növeli a spontán abortusz veszélyét. De az állatvilágban is találunk nem egy példát a nem kívánt magzat „elpusztítására”: kutatók megfigyelték, hogy az „újonnan hatalomra” került hímek addig zaklatják az elődjük által megtermékenyített nőstényt, míg az el nem vetél. Az oroszlánoknál a falkavezér megfojtja az előző vezértől született kölyköket, mivel azok nem az ő génállományát örökítik tovább. A fajfenntartás szempontjából a spontán abortuszt természetes folyamatnak nevezhetjük.

Művi abortusz. A terhességmegszakítás Magyarországon a terhesség 12. hetéig történhet (kiskorúaknál 28. hétig, szülői beleegyezéssel). Nem ingyenes! Hazánkban évente 11 ezer abortuszt végeznek az orvosok.

A terhességmegszakítás módszerei

1. vákuum-aspiráció: az orvos előbb lebénítja a méhnyak záró izomgyűrűjét, majd szétfeszíti. Ezután a méhbe juttat egy műanyag csövet, amelynek a vége éles (mint a késnek). A szívóerő az embriót darabokra szakítja, majd leszívja a méhlepényt is. A magzat darabjait egy palackba szívják. A szívóerő 29-szer erősebb, mint egy otthoni porszívó.

2. dilatáció: itt is ki kell feszíteni a méhnyakat. Az orvos egy hurok alakú acél kést helyez a méhbe. Ezzel az eszközzel a magzatot és a méhlepényt feldarabolja, és kikaparja a részeit egy tálba.

3. tágítás és kiürítés: ezt a módszert a terhesség 12. hete után alkalmazzák. A módszerhez egy fogószerű eszközt alkalmaznak, mert a magzat csontjai már megkeményedtek. Az orvos szétfeszíti a méhnyakat, felnyúl a méhbe a fogóval, megragadja a magzat egyik testrészét és egy csavaró mozdulattal letépi a test többi részéről. Ezt többször megismételi.

4. mérgezés (itt csak a sómérgezést említem): a terhesség 16. hete után alkalmazzák. Ekkor egy nagy tűvel átszúrják a méhfalat és a magzatburkot. Koncentrált sóoldatot fecskendeznek be a magzatvíz helyébe. A méreg hatására rángatózni kezd a magzat, majd több mint egy órás szenvedés után meghal. Másnap a nő megszüli halott gyermekét.

 

Abortusztabletta

 

Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már évek óta használják az abortusztablettát. Sokan azért tartják jobb terhességmegszakítási módszernek, mint a művi abortuszt, mert kevesebb kockázattal és fájdalommal jár.

Az eljárás a terhesség 8. hetéig alkalmazható. A terhes nő először egy olyan tablettát kap, aminek hatására elhal a terhesség. 48 óra elteltével egy másik tablettát kell bevennie, ami görcsöket idéz elő. Az utóbbi tabletta hatásai és az esetleges szövődmények miatt ezt a módszert csak kórházban, orvosi felügyelet mellett szabad elvégezni.

Fontos még tudni, hogy az eljárás hazánkban csak kísérleti stádiumban van, és az eredmény 90-95 %-os.

 

Veszélyek, szövődmények, mellékhatások

 

A legsúlyosabb következmény a méh átszakítása. A terhesség alatt a méh sokkal puhább, így könnyebb a falát átszakítani. Ez a szövődmény végződhet akár a méh eltávolításával is.

Gyakoribb szövődmény a műtét utáni láz, a különböző gyulladások, amik akár meddőséghez is vezethetnek.

Veszélyes lehet az is, amikor a magzati részeket nem sikerül teljes mértékben eltávolítani, és ezek a részek fertőződhetnek. Ekkor a műtétet még egyszer el kell végezni. És az sem kizárt, hogy ezután későbbi szövődmények lépnek fel.

A nők többségénél késői szövődmény a meddőség vagy a méhen kívüli terhesség, illetve a későbbi vetélések. És megnő annak is az esélye, hogy a későbbi terhességek során a magzat nem megfelelő pozícióban lesz. A kutatók bebizonyították, hogy az abortusz növeli az emlőrák kockázatát.

Lelki sebek: szomorúság, depresszió, levertség, álmatlanság, bűntudat és megbánás. Ezeknek a sebeknek a begyógyulása akár hónapokig is eltarthat. Minden nő máshogy reagál az átélt veszteségre, s máshogy tudja feldolgozni azt. Mert fel kell dolgozni! Ez nagyon fontos. Akár befelé fordulással, akár beszélgetéssel, akár „gyászszertartással”, a mód mindegy. De nem szabad magában tartania, mert az kihathat a későbbi terhességeire és a gyermekeihez való viszonyára.

 

Megoldás 2: örökbe adás

 

Nagyon sokan úgy vélik, ha már vállalják a gyermeküket és a szülés mellett döntenek, nem fogják örökbe adni. Vannak, akik mégis megteszik, aztán később megbánják. Talán érdemes végiggondolni, milyen lesz majd, ha a 20 éve elfelejtett gyermekünk (akit egy gondos család nevelt fel) egyszer csak beállít hozzánk, és felteszi a kérdést: miért adtál örökbe, anya? Talán érdemes mérlegelni azt is, melyik nagyobb veszteség: egy vetélés vagy egy örökbe adás. Ha már nem tudtuk megelőzni a bajt, akkor legalább megfelelő megoldást keressünk a problémára. Nagyon sok gyermektelen szülő van Magyarországon és szerte a világban, akik csak arra várnak, hogy egy pici életről gondoskodhassanak. És mivel nagyon sok gyermek árvaházban nő fel, már nem olyan bonyolult procedúra az örökbefogadás.

Szeretném, ha minden nő ésszerűen gondolná végig a gyermekvállalást, tekintettel a körülményekre és a következményekre. Akárhogy is dönt a várandós anya, vállalja döntését – megbánás nélkül! Remélem, a fiatal korosztály sokkal felelősségteljesebben fog viselkedni, mint ahogy azt a statisztikák (és személyes tapasztalataim) mutatják, hiszen annyiféle út áll most már rendelkezésükre. Bízom benne, hogy a cikkem felébreszt néhány nőt, és arra sarkallja majd őket, hogy felkeressék a legközelebbi nőgyógyászt.

 

Érdekességek

 

Már az ókori egyiptomiak is alkalmaztak különböző fogamzásgátló eszközöket. Az ókori Rómában élt egy híres nőgyógyász, Szoranusz, aki több mint 40-féle keveréket készített, amik spermaölő hatásúak voltak. Sokszor azonban olyan szájon át bevehető italok kerültek a piacra, amik kimenetele halálhoz vezetett.

A kondom szó egy 17. századi orvos nevéből származik, aki II. Károlynak készített vászontokot, megakadályozva ezzel, hogy több törvénytelen gyermeket nemzzen a király.

A fogamzásgátló tablettának nagyobb hatása volt az emberi társadalomra, mint Einstein relativitás elmélete. Hódított a mini, és világszerte ismertté vált a „Szeretkezz, ne háborúzz!” – szlogen. A nők végre élvezhették a szexet, anélkül, hogy teherbe estek volna.

 

 

Kérdések a válaszra – Az atombomba

 

Ez a rovat a természettudományos kérdések válaszait boncolgatja, megkérdőjelezi azok erkölcsi oldalát és újabb kérdésekre invitál. Nem célom, hogy tudós módjára adjak felvilágosítást az adott témában, hiszen nem is vagyok az. Csupán szeretném felvillantani előttetek, kedves Olvasóim, milyen következményei lehetnek az általunk oly nagyra tartott modern világ vívmányainak, jó és rossz értelemben egyaránt.

A mostani cikknek a témája a nukleáris fegyverek (atombomba, hidrogénbomba és a neutronbomba), azok hatásai rövid és hosszú távon, illetve a következmények. Ezen kívül kitérek a bombák erkölcsi mozzanatára is. Azonban mindenekelőtt röviden felvázolom, az atom szerkezetét, és az atombomba működését.

Az atom

Az atom magból és elektronfelhőből áll. Az elektron negatív töltésű, a mag pedig pozitív, mivel kétféle részecskéből épül fel: a protonokból (pozitív töltésű) és a neutronokból (semleges töltéssel rendelkezik). Az atom töltése azonban semleges, mivel alapesetben az atomban fellelhető elektronok száma egyenlő a protonok számával. Az 235U jelentése a következő: az urán atomot jelöli és 235 neutront tartalmaz (számunkra most a neutronszám lesz fontos).

A maghasadás

Kémiai reakciónak nevezzük azt a reakciót, amikor egy reakcióban több atom is részt vesz. Ha a reakció következtében új atom (atommag) jön létre, akkor nukleáris reakcióról beszélünk, ennek két fajtája van: magfúzió (atom+atom= új atom) és maghasadás (atom=>atom+atom).

Most tekintsük a maghasadást, ami lehet természetes vagy gerjesztett. Természetes maghasadás ritmusát a radioaktív elemek felezési ideje (az az idő, ami alatt bizonyos számú radioaktív atom a felére bomlik) határozza meg, ez egy nagyon lassú folyamat. Az  235U maghasadásakor neutron szabadul fel, ami ha egy másik 235U atommagba ütközik, maghasadást indít el az atomban és további neutronok szabadulnak fel, ezek újabb hasadást idézhetnek elő egy másik magban és így tovább. Ez a láncreakció.

Azonban! Mivel az urán atommagja jóval kisebb, mint maga az atom, előfordulhat, hogy a neutron nem talál „célba”. Viszont, ha megfelelő mennyiségű 235U atomot veszünk, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy a neutron részecskénk „eltalál” egy atommagot és beindul a reakció. De vajon mekkora ez a tömeg? A tudósoknak sokat kellett számolni, mire sikerült meghatározni ezt a (kritikus) tömeget, hiszen ha kevesebb a tömeg, nem indul meg a reakció (nem robban az atombomba), ha több, idő előtt katasztrófába fullad még a kísérlet is. Ezért a bombákhoz használt radioaktív anyagokat (urán, plutónium) két vagy több töltetbe helyezik, ezeknek a tömege együttesen meghaladja a kritikus tömeget. És már helyben is volnánk: elérkeztünk a TÉMÁHOZ.

Atombomba, hidrogénbomba, neutronbomba

Atombomba: az elnevezés meglepő módon téves (mivel a kémiai reakciók okozzák az energia-felszabadulást), helyesen fissziós (fisszió=maghasadás) bombának kellene hívnunk a hétköznapi életben is. Ezen bombáknál nehéz (radioaktív) elemek (pl.: urán, plutónium) bomlanak könnyebb atomokká, maghasadás útján.

Hidrogénbomba (fúziós bomba): ebben az esetben kisebb atomok (hidrogén, hélium) állnak össze egy nehezebbé. Ennél a bombánál, hogy beinduljon a láncreakció, nagyon magas hőmérséklet szükséges.

Neutronbomba: a lényeg a következő: „egy viszonylag kis hatóerejű nukleáris fegyvernél lesz egy olyan körzet, ahol a sugárhatás halálos, a romboló hatás azonban viszonylag kicsi, így az épületek csak kevéssé rongálódnak meg, a harcjárművek használható állapotban maradnak” (egyetemi jegyzet). A lényeg az, hogy ez egy „tökéletes” fegyver a maga nemében. A bomba csupán az élő szervezeteket pusztítja el, az infrastruktúra megmarad.

 

Hatások

 

Légnyomás: az atombomba robbanásakor hatalmas mennyiségű hő szabadul fel, ami létrehoz egy tűzgömböt, ami egyre emelkedik és tágul. A nagy sebességű atomok távolodni kezdenek a középponttól és maguk előtt „tolják” a hideg levegőt, ezáltal kialakul egy lökéshullám, ami lassan utoléri a tűzgömböt és mikor „találkoznak”, a levegő elképzelhetetlen módon felmelegszik, ekkor láthatjuk a második villanást. Ez a lökéshullám okozza az épületekben azt a hatalmas pusztítást, amit többségünk csak képeken látott.

Hősugárzás: a hősugárzás tüzet okoz, az élőlények szó szerint elpárolognak, távolabb a sugárzás súlyos égési sérüléseket okoz, amik azonnali vagy későbbi halálhoz vezetnek. A fényhatás pedig azonnali vakságot eredményez.

Radioaktív sugárzás: mindenki tudja, mit takarnak ezek a szavak. Ez a sugárzás nem csupán rövidtávon fejti ki hatását az élőlényekre, hanem évtizedek, sőt!, évszázadokkal később is érezhetjük nem túl kellemes következményeit. Gondoljunk csak bele: daganatos betegségek, a rák minden fajtája, genetikai mutáció (több vagy éppen kevesebb testrész, mint amennyit a természet ajándékozott az emberiségnek, a növény - és állatvilágnak), stb.

 

Következmények

 

A radioaktív sugárzásról már ejtettem néhány szót. És aki hallott már a csernobili (és ki ne hallott volna) katasztrófáról, az tudja, milyen veszélyekkel jár egy aprócska hiba, vagy egy nukleáris háború kirobbanása. Én csupán egy éves voltam, mikor Csernobilban elszabadult a pokol (elnézést, ha valakit sért ez a kifejezés). Nem sok maradt meg abból az időből, de arra emlékszem halványan, hogy nem mehettem ki az udvarra játszani, és a szüleim gyakran emlegetik, hogy mindenki nagyon óvatos volt, minden gyümölcsöt és zöldséget háromszor kellett megmosni. Nem véletlen, hogy sok nő nem vállalt akkoriban gyereket. És ha belegondolok, hogy van egy húgom, aki az ESET után egy évvel született, csoda, hogy él és egészséges. Mert azért remélem, nem vagytok olyan naívak, kedves Olvasók, hogy azt hiszitek, a történteknek nem lett globális következménye. Még a két, Japán városaira ledobott fissziós bombának is óriási hatása volt a Föld környezetére. Az üvegházhatás és a globális felmelegedés minden „gyönyörűségét” élvezhetjük.

Talán kevesen tudják közületek, hogy a mai napig folynak kísérleti robbantások úgy nevezett „lakatlan” szigeteken, többségük a mai napig titkos. Merengjünk el ezen a tényen! Lakatlan sziget… a legtöbb ilyen sziget a Csendes – óceánon található, ahol csodálatos és változatos élővilág található, több százezer még fel nem fedezett fajjal, biológusok mennyországa! És gondoljunk bele abba, mi hogyan éreznénk magunkat, ha egyik nap jönne egy önmagát fejlettebbnek tartó faj hadserege és mondjuk 13:06 órakor ledobna egy bombát a városunkra. Arra a helyre, ahol élünk, ahol a családunk lakik, ahová minden nap munkába járunk. Elpusztulna a kedvenc teázónk, ami annyi emléket hozott nekünk (randevúk, baráti összejövetelek, magányos üldögélések egész sorát). „Tovább is van, mondjam még?”

Kísérleti robbantások… vajon mivel kísérleteznek, és annak milyen következményei lesznek? És ezeknek a kísérleteknek mi értelme van? Újabb pusztító fegyverek tökéletesítése a cél, hogy aztán azt mondhassa az állam vezetője: van egy új bombánk, vigyázzatok? Mert nekem az tűnt fel, hogy eddig nem sok hasznát vettük az atombombáknak.

Titkos… nos, ez megint egy érdekes szó. Tapasztalataim szerint, minden, ami titkos és robban, az rossz. Ez csupán az én véleményem, de a titkok idáig az atomfizikában nem hoztak jó értelemben vett hasznot.

Aztán ott van még valami: tengeralattjárók: nukleáris töltettel vannak felfegyverezve. Mi lenne, ha az egyik véletlen felrobbanna valahol az óceán közepén? Mekkora pusztítást okozna a környezetre?

 

Néhány érdekesség

 

Történelem: tudtátok, hogy az atombomba kifejlesztésében a legnagyobb szerep a magyaroknak jutott? Leghíresebb személyek: Teller Ede, Szilárd Leó, Neumann János, hogy csak néhányat említsek. Neumann János volt, aki a matematikai alapjait adta az atomfizika problémáinak megoldásához, egy igazi úri ember volt (mindig öltönyben járt, kiváló volt a modora). Teller Ede részt vett a hidrogénbomba kidolgozásában, Szilárd Leó pedig élete végén beismerte, tévedett. Sok tudós gondolja, az, amit tesz, az egész emberiségnek hasznos. Ő is így hitte. Azonban, amikor kiderült, rákja van, egy fontos gyógymódon kezdett dolgozni. Így született meg az azóta millió ember életét megmentő kemoterápia. Meg is gyógyult és halálakor nem találtak a szervezetében egy rákos sejtet sem.

Hidegháború: a világháború után a Szovjetunió is sikeres atombomba robbantás végzett. És elkezdődött a hidegháború és a nukleáris fegyverkezés. Azóta megkötötték az atomcsendről szóló egyezményt, amit nem csak az atombombával rendelkező államok írtak alá.

Talán sikerült felkeltenem az érdeklődéseteket a tudomány iránt. Remélem, elgondolkoztok ezen a cikken és a benne felmerülő kérdéseken. Kérdésekkel ostromoljatok, megpróbálok mindennek utánanézni. A következő alkalomra az abortuszt választottam válasznak. Ezzel kapcsolatban is várom a kérdéseket, felvetéseket.